Tapasztalatok kezdő balett tanoncként

felnőtt balett tapasztalatok

A balett sokáig olyan lehetőségnek számított, amit ha gyerekként kihagytál, felnőttként már nem igazán lehetett belevágni, valamint az újrakezdésre is limitáltak voltak a lehetőségek. (Különösen vidéken.) Persze, ha rámenős voltál és sikerült rábeszélni a helyi tánctanárt, esetleg mamlasz felnőttként beállhattál a kicsik közé. (Megtörtént eset.  😀 )

De a világ változik, és egyre több helyen van lehetőség felnőttként is kipróbálni, hobbiként űzni a balettot kezdő szinttől is, a felnőtteknek szóló, teljesen kezdő kurzusokkal.

Néhány hónapja álltam be a balett rúd mellé, és próbáltam ki ezt a számomra tök ismeretlen mozgásformát. (Oké, mivel a hastánc egyik stílusirányzata használ balett elemeket ezért volt elképzelésem, de a hastáncnak nagyon más a mozgásrendszere.) Arról, hogyan jutottam el a balettig egy egészen hosszú és személyes bejegyzést írtam, amit itt találtok: Kacifántos út a balett teremig

Ezúttal pedig konkrétan a balettal kapcsolatos tapasztalataimat osztanám meg, bár nem kevésbé hosszas és személyes hangvételben.

A rövid bevezető után, nézzük is, milyen tapasztalatokkal gazdagodtam az elmúlt hónapok balett-óra látogatásai során.

Ezt tette velem a balett..

 

Atmoszféra a balett teremben

Nagyon vegyes a csoportok összetétele. Fiatalok, idősebbek, vékonyak, kevésbé vékonyak, nők és még férfiak is vannak. Szerintem igazán inspiráló, amikor a nyugdíjasok beállnak a rúd mellé. (Márpedig bevállalósak és beállnak.) Arról már nem is beszélve, amikor a “nagyi” lemegy melletted spárgába bemelegítés címén…

Khmm, szóval tényleg nem csak a húsz éveseké a világ…

A magam részéről ezt elég felszabadítónak találom, azt érzem, tényleg nem gáz, hogy olyan vagyok amilyen és átlagosságom teljes nyugalmában sokkal jobban tudok arra figyelni, hogy kihozzam magamból a legtöbbet.

Az órák jó hangulatban telnek, az oktatók mindent részletesen elmagyaráznak, újra és újra visszatérünk a részletekre, a pontos kivitelezésre, sokszor körbemennek és beigazítják a helyes tartást a tanítványokon.

Mozdulat-szintek

Bár a balerinák csodálatos mozdulatai igencsak vonzóak, de könnyen el is bizonytalaníthatják az embert (engem tuti :D), mert túl nagy kihívásnak tűnhet. De szerencsére ez a mozgásforma lehetőséget nyújt arra, hogy a saját szintedhez igazítsd a mozdulatokat. Egyáltalán nem gond, ha nem tudod fejbe vágni magad a talpaddal, mert a technika “kicsiben” is elsajátítható.

Az oktatást teljesen az alapoktól kezdik, ezért tényleg bárki kipróbálhatja, aki kacérkodik a balettozás gondolatával.

Sokkal fontosabb – és erre órákon is rendszeresen figyelmeztetnek – hogy pontos legyen a mozdulat, mint nagy és látványos. Nem gond, ha nem tudod annyira emelni a lábad, idővel és gyakorlással majd az is alakul.

Persze kell némi türelem és elfogadás saját magunkkal szemben, hogy az apró mozdulatokban és pici fejlődésekben is örömét lelje az ember.

A gyakorlás fokozatosan tolja ki a test határait. 3-4 hónap balett után kezdtem észrevenni magamon, hogy már jobban ki tudom forgatni a lábaim, nyitottabb a csípőm. Persze ezek nagyon apró változások, de érzem, hogy van változás.

A testtudatosságom is fejlődött, sok olyan alapmozdulat van, amit már nem csak csinálok, de érzem is a mozdulatokat, és egyre inkább tudom kontrollálni. És ha már beállnak a mozdulatok, tulajdonképpen egészen jó móka a balett.

Olyannyira, hogy…

Tánc mindenhol

Az a típus vagyok, akinek az ilyesmi belemászik az életébe. Sokszor a konyhában vagy más házi tevékenységek közben is azon kapom magam, hogy balettosan húzom a lábam miközben nyitom a hűtőt, balett sétával porszívózok, szép ötödikben állva veszem át az ajánlott leveleket a postástól, vagy épp “rölövében” kavargatom a levest…

Tán a harmadik hónapban volt egy-két olyan órai gyakorlat, amit szórakozásból otthon is mindig csinálgattam egyéb tevékenységek közben. Tudtad, hogy a teregetés kiváló lehetőség a balett mozdulatok gyakorlására? 😀

Lélek és tánc oda meg vissza

Aki követ instán, az találkozhatott azzal a néhány bejegyzéssel, amiben érintettem a témát, hogy sok mindennel küzdök mostanság, ezért nem vagyok túl jó lelki állapotban. Viszont a tánc mindig is gyógyír volt a lelkemre. Ennek megfelelően a balett órák is sokat segítettek. Persze egy-két balett óra még nem oldatta meg minden problémámat, de mindig segített stabilizálni a hangulatomat.

A korral jár?

Úgy tűnik, szeretem a végleteket. Az egyik nagy tánc-szerelmem a szabad táncos foglalkozások. Ugyanakkor a szabályokat is üdítőnek találom. Márpedig a balettban a helyes kivitelezésre vonatkozóan kifejezetten merevek az irányok. Mégis imádok elmerülni, akár egy-egy apró mozdulat tökéletesítésében.

Szerintem ovisként pont ez lehetett az egyik, amit utáltam, ami miatt elment a kedvem a balettől. De felnőttként már nincs ellenemre. Egyáltalán nem találom savanyúnak és merevnek, szóval éljen a szabálykedvelő felnőttség. 😀 (Erről írtam bővebben is itt: Kacifántos út a balett teremig)

Test-tréning

Erősítés

Mióta balett órákra járok egy dolog állandósult: mindig “fáj” valamim. A balett mozgásrendszere bármennyire is könnyednek tűnik, kihívás a testnek. Mondanám, hogy észrevétlenül fejleszt, de azért annyira mégsem észrevétlen: az órák után mindig “érzem valamimet”.

A technikai balett órák után inkább csak tompábban éreztem azokat a porcikáimat, amiket az adott órán jobban igénybe vettünk. Ellenben a balett stretching órákon rendre több napos izomlázzal teszem túl magam.

Az első stretching óráim egyikén sorra jöttek a “jajj a combon”, “jajj a vádlim”, “jajj a karom” gondolatok, aztán másnap kiderült, hogy ezeknek annyira nem kottyant meg. Ellenben a farizmom – amit órán nem is nagyon éreztem – akkor is sikított, ha csak álltam.

Nyújtás

Alapból hajlékony típus vagyok, illetve a jóga miatt mindig is sokat nyújtottam. Viszont a balett emeltebb szint ezen a téren. (Vagy legalábbis a jógát soha nem “húztam meg” annyira, nem az volt a cél.) Az intenzívebb nyújtások még mindig szenvedősek. Illetve érzem, hogy nem tudnak még eléggé ellazulni az izmaim nyújtás közben, úgy ahogy kellene. Idővel, ahogy hozzászokik a testem az új kihívásokhoz ez majd kilazul, de egyelőre hiába van nagyon közel a padlóhoz az a spárga…

Sokszor érzem, hogy több is van bennem annál, mint amit nyújtás közben meg tudok csinálni, többre is képes (lenne vagy lesz?) a testem. Viszont a balett kurzus előtti időszakban nem foglalkoztam ilyesmivel, és még “vissza kell lazulnom”.

Sokszor dilemmázom: 1) Rá merjek-e még húzni, mert ha megteszem az nagyon fáj és nem vagyok benne biztos, jó-e ha erőltetem. 2) Vagy legyek inkább türelmes magammal, és hagyjam hogy inkább lassan, de biztosan, a saját ütememben lazuljak vissza. Egyelőre még nincs válaszom erre.

Egyensúly

Úgy tűnik, az egyensúlyom abszolút elment hazulról. Ez egyelőre nem nagyon akar alakulni, ezért a középgyakorlatok, a kis kombinációk nehezen mennek. Azért az szinte komikus, amikor két lépést nem tudok megtenni megbillenés nélkül.

Ami pozitív, hogy egy-egy mozdulatnál már sikerült ráéreznem, hogy is kéne ezt koordináltan csinálni. Ha nagyon lassan, nagyon odafigyelve csinálom néha sikerül elkapnom. De sajna legtöbbször nem. Emiatt a kombinációk közben többnyire csetlek-botlok.

De szerencsére a lelkesedésem még ebbe se botlott bele. Csak sok gyakorlás kell még ide…

Gyengeségek kiigazítás alatt

Egyébként meglepően hatékony testformáló, van amit tényleg szinte észrevétlenül fejleszt. Van néhány gyengébb pontom, amik korábban az edzések ellenére sem nagyon változtak. Talán, mert azok más mozgásrendszerek voltak, és mást helyeztek fókuszba. Mindenesetre a balettal pozitív tapasztalataim vannak.

Talp és boka

Az utóbbi időben eléggé el volt gyengülve a bokám és a talpam, ezért rendszeresen tornáztattam és igyekeztem erősíteni őket itthon. De csupán néhány balett óra is többet segített, mint több hónapnyi házi tornáztatás. Talán a negyedik vagy ötödik órán voltam túl, amikor hazaérkezéskor, miközben vettem le a cipőmet rácsodálkoztam, magától is milyen szépen tart a bokám. Mondjuk nem tartott sokáig, de azért örültem neki. Apró örömök az életben!

Nyilván nem egyik napról a másikra lesz minden rendben, az órák hatásai egyelőre gyorsan tovaszállnak. De érezhető egy általános, lassú fejlődés. Így pár hónap elteltével már egyértelműen jobb állapotban van a lábam.

A balett előtt a talpam és lábfejem környékén itt-ott nem beazonosítható forrású, érdekes érzetű fájdalmacskák voltak, és sokszor léptem rosszul, ami nem volt kellemes. Sokszor voltak fáradtak és fájósak a tappancsaim. Kéthónapnyi balett után ott tartottam, hogy ezek többnyire elpárologtak.

Sőt, valószínű a járásom is jobb lett, mert egyre ritkább, hogy rosszul lépjek. Mondjuk nem is hiányoznak a félrelépések.

Lusta hasizmok

Ha már a gyengeségeknél tartunk… Hiába a sok-sok edzés, és hiába volt már kockás hasam is (egyszer még a régi szép időkben :D)Ha nem muszáj, a hasizmom nem dolgozik, csak szépen eltehénkedik a bőröm alatt. Ráadásul ez bennem nem is tudatosult, pedig a tartásomon is meglátszott.

Néhányszor rám szóltak az első órákon, azóta már figyelek rá, és legalább órán megemberelik magukat a szégyenlős izmocskák és normálisan tartanak. Így a negyedik bérletemet fogyasztva már egyre többször kapom rajta magam – elsősorban a buszmegállóban -, hogy magától is normálisan tart a hasam. Persze van még hova fejlődni…

Tartás

A hátam mindig is az egyik gyenge pontom volt, ezért sokat is foglalkoztam vele. Anno a jóga sokat segített, a fiatalkori hátfájásomat fel is számolta. (Erről itt már meséltem: Így változtatta meg a jóga az életem) De a tartásommal azóta is voltak bajok.

A balett ezen is javítgat. Mármint óra után gyönyörű, de amint hazaérek a tartásom is lepihen… Azért már az is fejlődés, hogy legalább a buszmegállóba megtalálom. Tulajdonképpen a balett segített ráérezni, hogyan is kéne tartanom magam. Ha másért nem, már csak ezért is megérte bevállalni a balettot!

Összességében magamhoz képest fejlődtem. Haladok a jobb tartás felé minden téren: boka, has, hát. Bár a tartóssághoz, még gyúrni kell, akarom mondani, ahhoz még sokat kell pliézni meg rölövézni…

 


Nos, ez lett volna, amit szerettem volna megosztani kezdő balettos tapasztalataimról. Ha bármit hozzátennétek, kérdeznétek, beszólnátok, hát ne fogjátok vissza magatokat, irány a hozzászólás részleg!

Tetszett? Nézz szét a lenti ajánló sávban is, hátha találsz még érdekes írásokat! Kövess minket Facebookon vagy Instagarmon, hogy ne maradj le a többi hasonló bejegyzésről se!

1 Comment

Add Yours

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.