Az Influencer-paradoxon

vélemény az influencer jelenségről

A minap belefutottam egy cikkbe, aminek nagyjából az volt a tartalma, hogy milyen gáz, hogy pont azok az influencerek, akik a semmiről posztolnak, felszínes, csilli-villi tartalmat gyártanak, és véleményvezéreknek nevezzük őket, miközben semmit nem tudunk arról, mit gondolnak a világról.

Na persze, hogy nekem is van véleményem, aminek az origója nagyjából az, hogy oké, de ez nem feltétlenül az ő hibájuk. Ez csak az influencer-paradoxon! Szóval, most én is jól meg fogom mondani… 😛

Influencer-sztereotípia

Ha megnézzük a legnagyobbaknak tartott influencereket, belenézünk a blogjukba, a videóikba, vagy átpörgetjük az instájukat, valóban sokaknál a tartalom tömve van fotogén habos kávéval, pofásan túlárazott kencékkel, menő helyeken lezavart magamutogatással, művészien befotózott semmiségekkel és hébe-hóba még felszínes motivációra is bukkanhatunk.

A legutóbbi Instagramos bejegyzésben – amiben arról is írtam, hogy szerintem egy csomó influencerre nem igazak a sztereotípiák – nem akartam nagyon részletezni, és most sem szándékozom túlmagyarázni. Szóval megint beszúrnám azt a bizonyos Videómániás alkotást, mert a sztereotípiákról többet mond minden karakterhalmozásnál…

Vélemény nélküli véleményvezérek?

A szóban forgó írás egyébként a WMN-en jelent meg Véleményvezér, amúgy mi a véleményed? címmel. Sok tekintetben egyetértek a cikkel, Szentesi Éva – aki a cikket jegyzi – létező és valós jelenséget vázol fel. A kiakadását és a felvetéseit még jogosnak is lehetne tekinteni. Hiszen valóban tobzódunk a felszínes tartalmakban, miközben az igazi vélemény (aminek ugye állítólag a vezérei) hiányzik. Ahogy a cikkben fogalmaz:

“De még mindig nem tudom, mit gondolnak a véleményvezérek a világról, az életről, az aktuálpolitikáról, a szerelemről, a halálról… vagy akármiről, ami úgy általában foglalkoztatja az embereket.

Kéne lennie a csontosítón meg a highlighteren kívül másnak is.”

Forrás: Véleményvezér, amúgy mi a véleményed?

Az influencer hibája?

De lépjünk egy kicsit hátrébb! A véleményvezér tehet arról, hogy a felszínes tartalmai népszerűek? Ő csak elkészíti a tartalmat, nem ő lájkolja agyon…

Ha tendenciózusan azt látjuk, hogy a felszínes tartalmak iszonyú felkapottak, azért egy picit gondolkodjunk el magunkon is. Mert lehet, hogy az influencer van a kirakatban, de mi – követők – tettük azzá, ami! Mi követtük be, mi lájkoljuk a tartalmait, mi szólunk hozzá a képeihez: mi tesszük azzá ami, és tesszük ezt nap nap után.

Ha a fenét nem érdekelné a fotogén habos kakaó meg a magamutogatásuk, senki nem követné őket. Szerintem ez a jelenség sokkal többet árul el rólunk, és a saját online tartalomfogyasztási szokásainkról.

Arról nem is beszélve, hogy az igazán profik folyamatosan monitorozzák, mi hogy szerepel, nézik a statisztikákat, számon tartják mire kattanunk rá, és ezek bizony sokat hozzátesznek ahhoz, hogy a jövőben milyen tartalmakat készítenek.

Az influencer-paradoxon

Bizonyos a szempontból a véleményvezér tulajdonképpen egy tükör a követőknek és ezáltal a társadalomnak, hiszen pontosan azt vetíti elénk szélesvásznú verzióban, hogy mire van igénye a népnek. Mert a helyzet az, hogy tömegpszichózis ide vagy oda, az emberek mégis csak olyan tartalmat fogyasztanak, amire vevők…

Persze nyilván van ebben némi felívelő spirál, hiszen ha valaki valamiért felkapott lesz, az emberek hajlamosak lesznek csak azért még jobban odafigyelni rá, mert azt látják, hogy népszerű.

De ezzel együtt is, jó ha tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy ebben nekünk egyénileg is van szerepünk. Lehet borongani azon, hogy mekkora befolyásoló erővel rendelkeznek ezek az influencerecskék, de ezt az erőt, mi magunk adtuk a kezükbe!

Szerintem az influencer-paradoxon pont az, hogy minden, amit náluk látunk, az valójában rólunk, követőkről szól, minket tükröz vissza.

Szerintem az influencerek tükörképei a saját közönségüknek, vagyis a felszínesnek a követői is ezt szeretik, vagy legalábbis vevők erre is. Akinek meg van véleménye, azt azok követik, akik meg erre vevők.

Megjegyzés: A magam részéről azért nem látom annyira súlyosnak a helyzetet (erről írtam a 6 dolog, amit az Instagram tanított című posztban), mert a két csoport között bőven van átfedés. Csak azért, mert valaki mondjuk követ divat bloggereket, sőt, akár próbálja lemásolni a beállásaikat, attól még lehet, hogy emellett tartalmasabb csatornáknak szintén a követője.

Véleményes véleményvezérek nem kellenek?

Saját példámból is elmondhatom, hogy nem egy olyan profilt követek, akár Instán, Facebookon vagy éppen YouTube-on, ami nem üres és felszínes. Olyan embereket, akik a csinos kép mellé saját gondolatokat, véleményt is képesek alkotni, akik olyasmit is megosztanak magukból és az életükből, amiből épülni lehet, sőt követendő értékrendet tudnak közvetíteni.

Szerintem sokkal érdekesebb kérdés, hogy ha van értékes és komoly tartalommal bíró influencer is, akkor mégis miért azok emelkednek ki a leginkább, akiknek a munkásságát a nettó felszínesség címkéjével illetjük?

Vagy legalábbis miért a felszínességet látjuk meg mindenhol? Miért arra fókuszálunk? Nem lehet, hogy van ott érték is, csak cseszünk észrevenni?

Miért őket követed?

Persze lehet megint hárítani a felelősséget, de neked is van szereped ebben a játékban. Pontosan egy-követőnyi szereped. Sőt, még több, mert azzal, ahogy te magad jelen vagy az online térben, te is hozzáteszel valamit a nagy egészhez, azzal is mutatsz egyfajta példát, akkor is ha csak a barátaid és ismerőseid követnek.

Szóval te mit posztolsz? Te is csak a fotogén habos kakaódat tolod fel instára? Akkor mégis miért lennél te különb, ha ugyanazt csinálod?

Vagy csak jól esik ilyen sztereotípiákon ugrálni, meg beugatni a világnak? Hát igen, így is lehet frusztrációt levezetni…

A világot nem tudod egyedül megváltani…

…de attól még lehetsz példamutató jelenség a saját nano-környezetedben. (Nem utolsó sorban, például szülőként a saját gyerekeid számára elsődleges példa vagy!)

Igen, az életben létezik igazságtalanság, létezik felszínesség, létezik érdemtelen siker is. A világban léteznek problémák, olyan tendenciák, amiket nem nézünk jó szemmel. De könyörgöm, ha van ráhatásunk, akkor nem osztani kell az észt, hanem megtenni azt, amit saját hatáskörünkben meg tudunk tenni! Legyél a jó példa Te magad!

Lehet, hogy csak egy-követőnyi hatásod van erre a világra, de az is pontosan egy-követőnyi befolyás! Sőt, bármilyen hihetetlen, de akiknek sok százezer követőjük van, az a sok százezernyi is olyan emberekből jött össze, mint te!

Nem tetszik, amit csinálnak? Nagyon egyszerű a helyzet: ne kövesd őket, és a saját profilodon se olyan tartalmakat tegyél közzé, amit amúgy másnál elítélendőnek tartasz. Attól, hogy mások olyanok amilyenek, neked még nem kell beállni a sorba. Ha te magad hitelesen tudsz jelen lenni, azzal máris megtettél minden tőled telhetőt, tiszta lehet a lelkiismereted.

A birkákat meg hagyd bégetni…

Megértem, ha bosszantó, hogy mindennek ellenére, továbbra is a felszínes habos kakaók világával szembesülsz. Megértem, ha aggódsz a negatív hatások miatt. Megértem, hogy ez zavar. Tudod mit? Néha engem is zavar. De olyankor mindig arra gondolok, hogy az az ő életük. És mi van, ha őket boldoggá teszi, vagy megelégedéssel tölti el mindez? Mi van akkor, ha tulajdonképpen nekik jó érzés, hogy azt érezhetik, ők is beletartoznak abba a követői táborba? Sőt, mi van, ha azért lájkolják, mert ők maguk is imádják a habos kakaót?

Fotogén habos kakaót mindenkinek!

Ki vagy te, hogy megítéld őket? (Na mondjuk ki vagyok én is, hogy megítéllek téged…) Te is csak egy ember vagy, én is csak egy ember vagyok, meg ők is csak emberek. Esendőek vagyunk mindannyian. Igen, néha felszínesek, máskor meg túl mélyek. Az viszont elég biztosnak tűnik, hogy igazából egyikünk sem tudja a 100%-os tutit.

Szóval nekem az a véleményem, ha én úgy használom a közösségi felületeket, ahogy helyénvalónak gondolom, ha a követéseimmel azt támogatom, amit értékesnek tartok, ha azt lájkolom, ami abban a pillanatban adott valamit (még ha csak egy kellemes vizuális élményt is), ha a közzétett tartalmaimnál magamból adok (akkor is ha épp egy felszínes pillanatomban posztolok a saját béna habos kakaómról), és igyekszem mindezen dolgokat helyén kezelni… Nos, akkor nekem tiszta a lelkiismeretem, mert megtettem az ügy érdekében azt, ami tőlem telik.

És, talán megengedhetem ugyanezt másoknak is… Talán megengedhetem nekik, hogy ők meg úgy használják ezeket a felületeket, ahogy nekik tetszik… És ha nekik ez tetszik… Hát lelkük rajta…

De asszem, most én is kiteszek valami fotogéntelen habos kakaót. Csak, mert néha jó érzés megosztani a kellemes érzést adó semmiségeimet is…


Remélem tetszett a bejegyzés, ha bármit hozzátennétek, vagy beszólnátok, vitatkoznátok, vagy csak frusztrációt vezetnétek le, esetleg érvelnétek a habos kakaó mellett vagy ellen, írjatok hozzászólást bátran!

Ha tetszett a témafelvetés, talán ezek is érdekelhetnek, szóval olvasgass tovább! 😉

 

Kövess minket Facebookon vagy Instagarmon, hogy ne maradj le a többi hasonló bejegyzésről se!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.