Paradox randi tanács: Ne a másikkal foglalkozz!

randi tipp

Elsőre lehet furának fog tűnni, amit most megosztok veletek, de ez volt az egyik legjobb tanács, amit kaptam és nekem abszolút hasznosnak bizonyult. Bár tegyük hozzá, elsőre én magam sem nagyon értettem, mit akarnak ezzel, de később a “gyakorlatban” már rájöttem, hogy hasznos hozzáállás.

Szóval a paradox randi tanács így hangzik: Ne a másikkal foglalkozz! Fura, mi? De nem kell megijedni, semmi rossz szándék nincs benne! 😉

Paradox, mert…

A párkapcsolatok, illetve a legkülönfélébb emberi kapcsolatainkban alapvetésnek tekintjük, hogy a másikkal foglalkozzunk, figyeljünk rá stb. Persze senkit nem biztatnék arra, hogy nagy ívben tegyen a másikra, de attól még ne feledkezzünk meg saját magunkról! Érdemes lehet kipróbálni, hogy nem csak odafigyelsz a másikra, de közben magadat is monitorozod.

Példa:

Vegyünk egy példa szituációt! Néhány randi után a srác visszautasítja a lányt. A lány összetörik, és baromi rosszul érzi magát. Amikor találkozik a barátnőivel (példának okáért velem) meg jönnek a siralmak, hogy hát a srác így meg úgy meg amúgy… Ilyen szitukban szoktam megkérdezni, hogy egyébként Te mit érzel iránta; őszintén megszeretted? Na ilyenkor szokott kiderülni, hogy igazából pusztán a visszautasítás ténye esett neki rosszul, egyébként ő se érzett többet, mint a srác iránta. Következő kérdés az nagyjából ez: hát ezt mióta tudod? A második kínos leleplezés: már az elején is tudta.

(Egyébként nemek szerint akár fordított is lehetett volna, mind a kettő tipikus.)

A példa szituban a probléma az volt, hogy ennek a leányzónak alacsony az önbecsülése, és ezért egy randi szituációban úgy érzi meg kell felelnie – még akkor is, ha annyira nem jön neki be a másik. Ebből kifolyólag ő azzal volt elfoglalva, hogy megfeleljen a srácnak – noha szimpátiánál többet nem érzett -, ezért nem figyelt a saját érzéseire, csak a srác reakcióival.

Ha magával törődött volna, azzal, hogy őszintén beismerje, benne milyen érzéseket váltott ki a másik (vagy mit nem váltott ki), akkor nem tragédiaként élte volna meg a visszautasítást, hanem egyetértően bólogatott volna, hogy igen ő is így érzi. (Megjegyzem, ez esély lett volna a békés, barátságos elválásra.)

Remélem érthető (és tanulságos) volt ez a kis felvezető sztori, szóval vágjunk is bele és nézzük meg részletesen, mit is jelent ez a paradox randi tanács, hogy ne a másikkal törődj, hanem magaddal!

Mi történik egy randin?

Vegyünk egy átlagos randi szituációt, amikor ülnek ketten egymás mellett, beszélgetnek, ismerkednek… De álljunk csak meg egy percre! Valóban épp megismerik egymást? Valóban saját szubjektív nézőpontjukon kívül állva tekintenek a másikra és racionálisan értékelik a személyiségét, valamint racionálisan és objektívan tekintenek magukra és a másikra, és reálisan felmérik, hogy mennyire passzolnak össze? Na ez az, amire senki nem képes! Még ha olykor áltatjuk is magunkat ilyesmikkel…

Amikor a másikkal foglalkozol…

Az ismerkedési szakaszban gyakori hiba, hogy a figyelmünket teljes egészében a másikra irányítjuk (vagy legalábbis ezt hisszük), miközben saját magunkra nem igazán figyelünk. Mik szoktak felmerülni az első randikon? Például, hogy tetszem-e a másiknak, vagy mik lehetnek a szándékai, hogyan tudnék jó benyomást kelteni stb. Vagy éppen fejben előkapjuk az elvárás listát és lecsekkoljuk, mennyire felel meg a másik.

A lényeg mindegyiknél, hogy a másikat próbáljuk értékelni, vagy kifürkészni, mire gondol… Pedig egy kapcsolat kezdeti szakaszának pont az egyik legfőbb jellegzetessége, hogy nélkülözi a racionális értékelésre való készséget. Ugyanis mi is történik ilyenkor?

Kivel találkozunk egy randevún?

Abban, hogy milyen értékeléssel zárulnak az első randevúk, lesz-e belőle kapcsolat, nagyon sok tényező játszik szerepet. Példák a teljesség igénye nélkül: a saját belső (pszichológiai) mintáink, ideáljaink, hitrendszereink, korábbi élményeink, feldolgozott és feldolgozatlan sérelmeink, és persze  a prekoncepcióink, előítéleteink, tudatos és tudattalan elvárásaink. És akkor még nem is beszéltünk a biológiai szintről, ugyanis a vonzalom fő meghatározója, hogy genetikailag mennyire tudnánk az adott egyénnel jó utódot létrehozni. Ez utóbbi abszolút nem tudatos faktor, ellenben elég meghatározó.

És még lehetne folytatni, pontosítani a listát, de a felsorolással csak éreztetni szerettem volna, hogy mennyire komplex és sok tényezős mix adja az eredményt, ráadásul a faktorok egy jó része nem tudatosul. Vagyis a tudatos, nem tudatos és tudattalan tényezők összessége eredményez valamilyen benyomást a másikkal kapcsolatban. De egyszerűsítsük le egy kicsit…

Az ismerkedés legelső szakaszában, jobbára az illúzióinkat, vágyainkat, vagy akár félelmeinket vetítjük ki, amiket vagy bevált később az illető vagy nem. És ezt csak fokozhatja a szerelem hormonkoktéljának kialakulása, ami aztán már teljesen képtelenné tesz arra, hogy reálisan tudj tekinteni a partnerre. Mondjuk legalább összetart addig, amíg szépen lassan tényleg megismered a másikat…

Összességében sokkal inkább van szó a saját belsőnk kivetüléséről, mint objektív felmérésről, ezért sokkal inkább szembesülünk egy randevún saját magunkkal, mintsem a másikkal. Sokkal inkább azt figyeljük, hogy a másik megfelelő “vetítővászon-e” az illúziónk, vágyaink és félelmeink számára, vagy sem.

Vagyis egyébként is csak magunkkal foglalkozunk, azon részünkkel, aminek a megélésére (visszatükrözésére) kívülről keresünk valakit. Viszont az a másik valaki nem képes a ki nem mondott, vagy akár tudattalan vágyaidat teljesíteni. Szóval inkább fókuszálj önmagadra, a jó párkapcsolathoz ott lesz a kulcs.

Randi tanács: Magadra figyelj!

Ha megfordítjuk a figyelem irányát, és magunkra fókuszálunk, azzal a tudatosodás irányába teszünk lépéseket. Ezzel a módszerrel tudatosítod a saját érzéseidet, reakcióidat, vágyaidat, akár még a korábban nem tudatos belső folyamataidat is nyakon csípheted. Egyrészt tisztában leszel vele, hogy te mit érzel és mit akarsz; de paradox módon a másikat is reálisabban tudod értékelni, hiszen jobban el tudod különíteni a saját illúzióidat, és a másik ember személyét.

Mire figyelj magadon?

Mivel egyébként is csak a vágyaid kivetülésének keresel megfelelő vásznat, ezért a valódi figyelmet nem a vászon milyenségére kell irányítani, hanem a vetítőgépre, vagyis saját magadra. Szóval mire érdemes figyelni?

Arra, hogyan érzed magad a társaságában! Milyen érzéseket vált ki belőled? Milyen érzés a közelében lenni? Milyen a dinamika köztetek?

Végső soron, úgyis az érzés a lényeg!

Nem megfelelő alapanyagot kell találni, amit majd ráveszünk arra, hogy váltsa ki belőlünk az érzést. Az nem fog menni! Az érzést kell keresni. Hiába találsz egy tök jó pasit/csajt, aki az elvárás-listád minden pontjánál pipát kapott, ha nincs meg az érzés, nem fog működni.

Az érzést meg csak magadban találhatod meg. Éppen ezért, figyelj magadra, az érzés nem kívülről jön, az benned fog megszületni. A saját érzéseid, reakcióid a másikra, a vágyaid és motivációid felismerése összességében sokkal tisztább képet adnak, és jobban eligazítanak, mintha a másik érzéseit vagy szándékait fürkésznéd.

Példa a randi tipphez
Gondolj Charlotte-ra a Szex és New York-ból: A tökéletes pasival köttetett házassága tönkrement és végül egy olyan ember mellett talált rá a boldogságra, akit első ránézésre pasi-számba sem vett. És mégis, az érzés mindent vitt…

Mire figyelj a másikkal kapcsolatban?

Persze azért nem mondom, hogy egyáltalán ne is figyelj a partnerre! De az alapvetéseken túl (figyelj arra, amit mond, meg ilyenek – ez alap), még egy dologra szeretnék rávilágítani. Figyelj a másik visszajelzéseire, és annak függvényében tedd meg a további lépéseidet. Pozitív visszacsatolás esetén – ha te is úgy gondolod – közeledhetsz, de ennek hiányában, vagy ha tartózkodó, vegyél visszább.

Mivel ne törődj a másikkal kapcsolatban?

Csak néhány példát mondanék, amik elég tipikusak.

  • Nem kell agyalnod a szándékain, elég ha a magadéval tisztában vagy és annak megfelelően cselekszel. Ha nem egyeznek a szándékaitok, még kölcsönös szimpátia esetén is az a legjobb, ha odébb állsz.
  • Nem kell agyalnod azon, vajon mit gondolhat rólad. Ez nem vizsga, nem kell megfelelned. És osztályzat sincs, szóval Te se pontozd a másikat! Elég ha azzal tisztában vagy, hogy te hogyan viszonyulsz a másikhoz, és annak megfelelően cselekszel.
  • Ne agyalj a rövid és/vagy hosszú távú eshetőségeken. Ez teljesen félre tud vezetni, mert jobbára a félelmeid fognak előjönni, amiknek lehet, hogy semmi alapja. Ha nem vagy biztos a másikban, inkább kérdezz egyenesen, és fogadd el a válaszát. Nem a te dolgot, eldönteni, hogy a másik mit akar. Az az ő dolga. Neked az a dolgot, hogy eldöntsd, hogy te mit akarsz, ehhez pedig a saját benyomásaidra és érzéseidre kell figyelned.

Ezt a néhány gondolatot azért emeltem ki, mert nagyon tipikusak, pedig pont ezek a dolgok azok, amiket úgysem lehet 100%-osan kiküszöbölni vagy behatárolni, még a legjobb szimatúak is zsákutcába futnak időnként. Felesleges ezeken túráztatni magad, a negatív tapasztalatok is hozzátartoznak az élethez, nem lehet mindet megúszni. Viszont ha magadra figyelsz, legalább öngólt nem rúghatsz.

Ez az utolsó gondolat egyébként a párkapcsolati bátorság témájához tartozik, amiről egy másik bejegyzésben írtam, amit itt olvashatsz el: Vágyak után rohanunk, vagy meg is élünk?


Ahogy írtam az elején, elsőre nekem is furán hangzott és nem igazán értettem, mit is akarnak ezzel a “magadra koncentrálj” dologgal, de végül kipróbáltam és a helyzet az, hogy azóta iszonyú lelki nyugalommal tudok ismerkedni. Sokkal kényelmesebb tudatában lenni, hogy mi zajlik bennem és ennek megfelelően cselekedni; mint folyton azon rágódni, hogy mik a szándékai a másiknak, mi lenne a helyes lépés részemről. Tudom mi zajlik bennem, tudom mit akarok, így bátran és őszintén tudok ott állni a másik előtt, várva arra, hogy kiderüljön, kölcsönös-e a szimpátia és ugyanazok-e a szándékaink.

És, mi van, ha nem kölcsönös? Hát semmi, ilyesmi előfordul. De a magam részéről legalább annyit elmondhatok: őszinte és bátor voltam, mert fel mertem vállalni az érzéseimet. Így semmit nem kell bánnom.

***

Tetszett a bejegyzés? Nézz szét az oldalon, hátha találsz még érdekes írásokat!

Kövess Facebookon, hogy ne maradj le a legújabb posztokról!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.